23.fejezet

Sziasztok!:D Remélem tetszeni fog Nektek!:) 10 komizó után lesz új rész!:D Jó olvasást!xx

Tudod kicsim kaptam egy új állást Írországban és sokkal jobban keresnék,mint itt. Már vettünk apáddal egy új házat is. - szemembe könny szökik majd megköszörülöm a torkom.
-Oh hát ez remek. - erőltetek egy mosolyt. -ha nem gond én most fel megyek a szobámba! - fel rohanok, ágyamra zuhanok és csak sírok Pár perccel később anyu jön be.
-Jajj,kincsem. - ül le az ágyamra -Próbálok találni valami megoldást,hogy Neked jó legyen,de egyenlőre még csak a költözés van tervben.
-Anya!Itt vannak a barátaim!! - anyu ezen elmosolyodik.
-Nincsenek is barátaid! - halkan felnevet - Max,ha Harry-re gondolsz,akkor megértem.
-Pont nem rá. - teszem karba a kezem. -Másrészt meg egyedül is elvagyok itt! - vigyorgok.
-Nem hiszem. - váltja komolyra a hangnemét.
-Elmentem friss levegőt szívni.
*Kint*
Nem hiszem el,hogy hogy lettem én ilyen helyzetben már pedig én nem fogok elköltözni azt várhatja 1000 évig is. Nem tudom miért,de úgy éreztem,hogy Harry-hez kell mennem,most csak rá vágytam az Ő társaságára. Később mikor már ott vagyok idegesen nyomom meg a csengőt,majd egy perc se telik bele,de már ki is jön,hogy beengedjen.
-Sziaa! - mosolyogva átölel.
-Szia. - motyogom és még jobban átölelem,hogy még közelebb legyek hozzá.
-Hé Hayley! - fogja meg a kezem ahogy elhúz magától és halkan felnevet. -Ez mire? - néz a szemembe.
-Hát én.. - mosolygok. - Én.. - de a könnyek erősebbek lassan csordul ki egy könnycsepp a szememből majd zokogva rogyok térdre. Harry le guggol hozzám és magához húz.
-Gyere menjünk be. - húz fel és bevezet.
*Szobájában*
Miután elmeséltem neki,hogy mi van csak szótlanul ült és nézett rám majd lassan lesütötte tekintetét. Lehet,hogy csak a könnyek a szememben miatt láttam rosszul,de lehetséges,hogy Harry sírt,ha csak egy csepp is volt.
-Szeretlek. - mondtam ki. Harry hirtelen magához szorít és érzem vállamon könnyeit.
-H-Harry. - megsimítom a hátát. -Nyugodj meg,biztos haza látogathatok.
-Ne hagyj itt. - mormogta rekedtes hangján. -Kellesz nekem.

-Biztos van valami megoldás. - nézek rá mikor már eltávolodik. Harry gondolkodón pillant félre,majd hirtelen felnéz.
-Oh baszki!!!!Ez az megvan! Gyere gyorsan menjünk anyukádéhoz! - fel kapja a kabátját kézen fog és már futunk is.
*Otthon*
Lihegve rontunk be az előszobába.
-Hol van anyukád? - kérdi sietősen.
-öö hát  a konyhában szokott lenni általában. - nézek a  konyha felé.
-Csókolom. - köszön  anyának.
-Oh szia Harold. - köszön vissza anyu mosolyogva.
-Kérem beszélhetnénk.
-Hát persze. -ül le az egyik székre.Igazából megmondva gőzöm sincs,hogy mi a terve,de már nagyon kíváncsi vagyok,hogy mi az.
-Az utazásról van szó,van egy ötletem. - húzódik félmosolyra a szája.