15.fejezet

Sziasztok!:)) Remélem,hogy tetszeni fog az új rész!:D Jó olvasást!xx

-A k*rva életbe.- mondja miután becsukta az ajtót.

-Azért ez annyira nem rossz. - mondom halkan.

-Nem ismered Te az öcsémet. - néz rám ijedt arccal.

-Hát nem,de biztos el tudjuk viselni. - ütöm vállba. Lassan kinyílik az ajtó és belép rajta egy kis termetű fiúcska.

-Bátyóó! - kiálltja és oda szalad Harry-hez és átkarolja a lábát. -  De jó lesz együtt fogunk aludni! - vigyorog rá Mikle.

-Micsoda? Arról nem volt szó.  - rángatja le a lábáról a kis fiút.

-Én nem bánom. - mondom miközben oda megyek Mikle-höz. - De aranyos vagy. - simogatom meg a fejét.

-Én elmentem zuhanyozni. - mondja Harry majd eltűnik.

* fél órával később*

Harry visszajön.

-Gyere Mikle fürödni,segítek. - fogja meg  a kezét,de Mikle tartózkodik.

-Nem,Hayley! - nézz rám nagy szemekkel.

-Hát nekem oké! - vágom rá.

-Na,de Hayley! - förmed fel Harry.

-Nyugi már csak kis gyerek! - veszem át Mikle-t és elmegyek vele a mosdóba.

*1 órával később*

Mindenki készen állt a lefekvéshez,bebújtunk az ágyba,Mikle be férkőzött kettőnk közé.

-Miért nem a padlón alszik ez a kölök? - vág unalmas képet Harry.

-Hagyjad már - bököm arcon. - Csak most az egyszer. - húzom magamhoz Mikle és átölelem.

-Puha - dünnyögi Mikle miközben alszik,Harry arca vörös lett,ami kiváltja belőlem a nevetést.

*Másnap délután*

-Nem gondoltam volna,hogy így fogsz viselkedni Mikle-el. - vág elégedett képet.

-Haha,jól van na hát végül is egy kis gyerek nem viselkedhetek előtte úgy,mint veled vagy másokkal. 

-Haza viszlek. - kapja elő a kocsikulcsát.

-Oké. - mondom.

*Házunk előtt*

-Köszi,szia. - nyomok egy puszit az arcára.

-Hé,hé. - ránt vissza és megcsókol. -Oké,szia! - kacsint.

 Miközben megyek befelé kíváncsian kémlelem,hogy észre-e veszi,hogy nincs meg a kocsi kulcsa,ugyanis nálam van.Mikor utoljára hátra nézek azt veszem észre,hogy hirtelen felnéz és sunyin elmosolyodik,kiszáll az autóból és felém lépdel.

Gyorsan bemegyek a házba,Harry utánam jön,de le is ragadok az előszobában,bőröndök.Na várjunk csak!

-Apa!Apuu! - kiáltozok vidáman. -Else hisze,hogy haza jött. - Harry értetlen képpel néz engem.

-Mi van? - nézek rá mogorván.

-Te ilyen is tudsz lenni! - kezd el röhögni.

-Nem b*zdmeg fából vagyok! - lépek be a konyhába és meglátom apát - Te maradj itt mindjárt jövök. - suttogom.

-Szia Apu! - ölelem át szorosan. -Olyan rég láttalak!

-Szia Tündérbogaram! - puszil meg. -Nagyon hiányoztál!

-Apu van valaki,akit be szeretnék mutatni - vigyorgok rá. -mindjárt jövök! - sietek ki a szobából.

-Na gyere- húzom a karját,de megtorpan.

-Szóval Tündérbogaram? - kezd el röhögni.