20.fejezet

Jó napoot!:DD Új rész kész!:) Remélem tetszeni fog Nektek és,hogy egy dologra fény derül:) Jó olvasást!xx
U.i:Köszönöm az eddigi sok kommentet,nagyon boldog vagyok mikor olvasom őket,hogy ennyire tetszik nektek,köszönöm Nektek!;)


Lassan nyitom fel a szemem,ugyan is a szemhéjamat olyan nehéznek érzem mintha vas lenne. Felülök és körbe nézek,itthon vagyok majd mikor oldalra pillantok meglátom Őt.
-Harry. - nyöszörgöm.
-Hayley! - kapja fel a fejét - Végre fel ébredtél! - ölel át.
-Igen. - mosolyodok el,érzem nyakamon folyni könnycseppjeit. -H-Harry - tolom el magamtól a vállánál fogva és rá nézek. -Miért sírsz? - simítom végig arcát.
-Annyira szeretlek.Féltem,hogy nagyobb bajod lesz és,ha valami történt volna veled akkor én nem tudom,hogy mi lett volna,ha elveszítelek nekem Te vagy a mindenem. - elakadt a lélegzetem,mikor ezeket a szavakat ki mondta és nekem szánta.
-Szeretlek- suttogtam és egy puszit nyomtam a szájára,Harry elmosolyodott.
-Mindjárt jövök hozok magamnak almalét. - állnék fel,de Harry visszanyom.
-Az biztos,hogy nem mész innen ki,se perc és hozom. - áll fel és hallom letrappolnia lépcsőn.
-Harry bazzeg nem a lábam sérült meg! - ordibálom.Hallom,hogy fel nevet miközben jön vissza felé.Le ül és kezembe adja a poharat.
-Köszi. - dünnyögöm miközben szürcsölgetem az italt.
-Nincs mit,de tudod azt mondtad,hogy a lábadnak semmi baja. - jelen meg perverz vigyor az arcán egy kicsit félre nyelek.
-Mi a f*sz? - lepődök meg. -Te perverz állat! - ütöm vállba.
-Bocsi muszáj volt. - vigyorodik el.
-Neked mindig muszáj. - döntöm a vállára a fejem.
-Nem tehetek róla. - kezd el simogatni a tarkómtól a hátamig.
-Áh Te nem ,mert Te olyan ártatlan vagy. - nevetek fel.
-Képzeld igen az vagyok. - játssza meg magát. - De egy valamiben már nem annyira. - vigyorodik el.
-Perverz - mormogom az orrom alatt. -igazán leszokhatnál erről.
-De ha az egyszer veled vagyok. - húzza fel a szemöldökét.
-Oké,semmi. - pirulok el.
*Pár órával később*
Apu ront be és sietősen jön ide az ágyamhoz.
-Tündérbogárkám,úgy megijedtem mikor felhívtak az intézményből,hogy bajod esett! - mondta aggódóan.
-Nyugi apu,mint látod jól vagyok,Harry vigyázott rám. - nézek oda egy pillanatra majd vissza apára.
-Oh kicsikém. - ölelget meg.
-Jó,oké elég lesz. - nyögöm levegőhöz jutva. Oldalra nézek és Harry-ből majd ki tör  a röhögés ez láttán szúrós tekintettel rá nézek majd csak ezt csinálja.

Megvárom még apu kimegy éééés ajtó csukódott.
-Te retardált állat! - ugrottam rá.
-Háhá. - vigyorog rám megfordítja  helyzetünket és ő van felül,végig fürkészi arcomat majd oda hajol ajkaimhoz és alsó ajkamat végig nyalja majd egy csókot nyom számra.
(Vissza térve: Lehet,hogy valakiben felmerül,hogy mégis,hogyan kerülhetett a női mosdóba!? Hogy őszinte legyek én sem tudom,de lehet,hogy Ő az én őrangyalom.)