17.fejezet

Sziasztk!:) Remélem jó résznek ígérkezik!:D Bocsánat,hogy ha rövid tudom nem írok orbitális hosszú fejezeteket,de nem akarok mindent egy fejezetbe leírni,hagy legyetek csak kíváncsiak:) Jó olvasást!xx

-Mennyit kell még gyalogolni? Lerohad a lábam - panaszkodtam.
-Nyugi Tündérkém mindjárt ott leszünk és pihenhetsz.  - ütögeti meg a vállamat jó erősen így is mindjárt össze esek végül is nekem már mindegy. Érzem,hogy valakinek a keze hozzá simul az enyémhez és össze kulcsolja ujjainkat. Felnézek és Harry mosolyog rám vidáman.
-Hé hé hé!Csak semmi intim mozdulat vagy érintés! - fordul hátra apu.
-Oh bocsi máár! - emelem fel a kezem.
* 2 óra múlva*
-Hát apu,ha neked ez a "mindjárt" akkor nem akarom meg tudni,hogy milyen lehet a "majd". - huppanok le a fűre kifulladva.Előveszek egy zsebkendőt és letörlöm arcomról az izzadság cseppeket.
-Mindjárt jövök elmegyek és keresek egy embert!Nem tudom,hogy hol van a toalett,habár anno még a kiképzésnél ezt nem lehetett megengedni magunknak gödröt kellett ásni és ott végezni a dolgunkat. Oh igen Jimmy, este mindig kiment kaksizni! Az a fránya bab. - törölje meg a szemét,mert elérzékenyült. Egy amolyan "Te jól vagy!??" fejjel nézek rá. Harry leül mellém,mikor már eltűnt apu.
-Tudod, apukád azt mondta,hogy "mindjárt" szóval,ha ez addig tart neki,mint a túra akkor... - ad egy puszit a számra majd mielőtt eltávolodna enyhén beleharap alsó ajkamba. -Ki kell használni. - fejezi be a mondatot és sunyin elmosolyodik.

-Fiatalok!!Fiatalok!! -szalad ide apa.
-Nem igaz.. -dünnyögi Harry és kezét a szeméhez teszi.
-Mi a baj? - veszem el onnan a kezét és megfogom.
-Lényegtelen. - vigyorodik el.
-Erre még vissza térünk. - állok fel.
-Nézzétek mit találtam! - mutatja  a kezében lévő csigát.
-Mi va'? - lesek rá.
- Épp a dolgomat végeztem mikor ez a kis pondró oda jött hozzám ! Engem választott a gazdájának! Milyen csodás is a természet! - könnyezik be.
*Túra után, este 6 felé*
Amikor hazaértünk gyorsan felszaladtam lefürödni és ágyba bújni. Csak pihentem,játszottam a cicámmal,mikor kopogtak.Feltápászkodok és oda vonszolom magam az ajtóhoz.Kinyitom és Harry vigyorog rám.
-Hello. - mosolygok rá
-Pizsamában? - mér végig.
-Aha.Már nem akartam abban a koszos ruhában lenni. - ugrok rá az ágyamra
.-Anyukádék hogy,hogy nincsenek itthon? - kérdi kíváncsian.
-Elmentek étterembe vacsorázni. - Harry-nek megcsillan a szeme.
-Végre. - nyögi ki.
-Mi végre? - nézek értetlenül.
-Nem fognak meg zavarni, elegem volt,hogy állandóan közbe léptek. - morogja. Közelebb jön,mikor már felettem van szeme elsötétül.
-Ha tudnád mennyire vártam ezt. - harap bele ajkába.
-Jaj kicsikém,elfelejtettem a kulcsokat! - ront be anyu.
-A k*rva élet! - dobja el a párnát Harry

-Hé nyugi. - felállok és oda megyek hozzá utána megölelem,végig simítok a hátán(már ameddig felérek).
-De hát ez annyira.. Áhh